2014.szeptember.7.
Vasárnap.Nem sok mindent csináltam ma.. Csak rá jöttem hogy kik az igazi, és kik a hamis barátaim. Az életem egy egészen nagy fordulatot tett. Csalódás, öröm, sírás, és egy pár vígasztaló szó. Na de vajon kiktől melyiket kaptam? Mesélem..
Reggel 10:30 kor keltem mint általában. Éppen Lupe Flasco-Unforgivable számát hallgattam ( ami egyébként Dani egyik kedvence..) és akkor jött be Anna meg Lázár. Nem tűntek úgy mintha jóba lennének.. Egyébként lassan Lázár is kezd az életem része lenni.. Elég aranyos. És mai nap után meg pláne.
Tehát bejöttek, illetve feltépték az ajtót és egymást benyomva kiabálták hogy "Nehogy elhidd neki!" "Sophi, hinned kell nekem.." "De nincs igaza" "Nem is mondtam el neki"..az utóbbit Anna mondta.
-Anna maradj már!-ordított Lázár.
-Na jó! Hagyjátok már abba!-emeltem meg én is a hangom.
-Mi van veletek?
-Hát Anna...
-Hát Lázár.. -kezdtek bele mindketten tök egyszerre.
-Egyikőtök csak először...
-Na én!-mondták megint tök egyszerre.
-Jó.. Anna?
-Na szóval. Ne hidd el neki amit mondani fog. Nem igaz. Csak össze akar minket ugrasztani, mert szeret téged.
Gyenge agyf*szt kaptam a hallotaktól.
-Khm. Oké... Lázár?
-Köszönöm. Tehát. A kedves kis barátnőd kibeszélt Xéniának és amíg nem vagy ott minden féle ciki képet tesznek ki rólad a suli tv-re.
Dedó pls.. Árulkodunk a "tanárnéninek".
-Lázár... Nem is abba a suliba jársz amelyikbe én.
-Hugom oda jár 9.-be.
-És ő honnan tudja hogy én ki vagyok?
Reméltem hogy nem azt mondja hogy mesélt rólam..
-Meséltem neki rólad.
Ah Sophi. Itt is bizonyul hogy hiába hiszel.. Csicska vagyok. ahaha.
-Anna.. igaza van?
-Nem,dehogy!! Hogy hihetsz neki? A huga honnan venné hogy én mutattam Xéninek?
-Mivel ott szoktatok együtt röhögni.-felelte lenézően Lázár.
-Bizonyíték? Nincs.-vigyorgott Anna.
Az a baj hogy túl jól ismerem ezt a "mosolygásnak" nevezett valamit.
-Sophi! Van itt wifi?
-Aham.
-Na akkor fellépek Messengerre, és elkérem Boritól a képet.
-Nincs is róla képe... pff.-mondta Anna.
Ez az arca, amit most vágott az árulta el az egészet. Igaza van Lázárnak.. Anna ideges. Ilyenkor ha neki van igaza tök nyugodt.. Baj van.
-Dehogynem. Úgyis mindig fent lóg. Sophi mi a jelszó?
-Kórház01.Nagy K..
-Köszi.
Annáról már csurgott a víz, engem pedig egyre jobban izgatott ez az egész. A legjobb barátnőm? Na ne.
-Na fent is van...
-Mi???-kérdezte Anna aggódva.
-Bori.
Lázár ragaszkodott hozzá hogy másoljam a beszélgetését Borival:
10:56 Datos Lázár:
Bori!!
10:58 Borii Datos:
Lázáár.
10:59 Datos Lázár:
Meg van még a képed Xéniáról meg Annáról?
10:59 Borii Datos:
Aha. Hogyne
11:00 Datos Lázár:
Eltudod küldeni?
11:00 Borii Datos:
Sophi rájött hogy nem normális az a nő?
11:01 Datos Lázár:
Nem tudom.. Ha nem az agyam húznád meg az övéket már tudnánk.
11:01 Borii Datos:
Borii egy képet küldött.
Nem sok értelmét láttam ezt bemásolni, de ha így akarta..
-Há!-kiáltott fel Lázár.
-Na mi van?
-Nézd csak Sophi! Itt van a legjobb barátnőd ahogyan a tortás arcodon röhög Xéniával.
-Mi?-akadt ki Anna.
-Dehogy van.. Honnan vesz ilyen hülyeségeket?-nézett rám Anna.
Lázár oda jött hozzám és megmutatta az Iphoneja képernyőjét.
-Bazdmeg Anna.-kezdtem el a sírást.
A képen valóban Anna és Xénia szerepelt amikor kiröhögik a tortás képem. Nyolcadikban a ballagásomon Annával képcsatáztunk Facen és ezt küldtem át neki..Kár volt.
-Ne haragudj Sophi! Csak nem tudtam kivel hülyülnii.
-Leszarom!-kiabáltam. (már ahogy sírás közben lehet)
-És én még azt hittem igaz barátnő vagy! Ilyet meg lehet simán bocsájtani.-"akadt" ki Anna.
-Na ide figyelj Anna. Ezek után még képes vagy rákenni hogy ő volt? Menj már inkább el. Szólok Xéniának hogy jöjjön a seprűvel. -állt mellém Lázár.
-Rohadt vicces..Ja nem. Hát Sophi, másnak hittelek.
-Menj el..Kérlek menj el..
Elment.Ennyire még nem örültem Lázárnak. Asszem fel ér egy legjobb barát "ranggal" hogy így kiállt mellettem. Egy fél órán át sírtam ismét, és ő végig ott ült az ágyam mellett.
-Jobban vagy Sophi?
-Ebből nem tudok kigyógyulni,szerintem.
-De.Felejtsd el.
-Lázár...
-Hm?
-Köszönöm hogy felnyitottad a szemem.
-Most ha nem sírnál,azt mondanád hogy "Fú de nyálas voltam".
-Olyan vagy mint egy legjobb barátnő.-röhögtem.
-Miért?-mosolygott.
-Ismersz.
-Lehet.-röhögött.
-Szerinted ráírjak Danira?-kezdtem el megint a sírást.
-Ahogy érzed.
-Próba..szerencse.-és elővettem a telefont.
Mivel köztudott hogy én nem vagyok az a szerencsés fajta, de mint fent is írtam,nagy fordulatot vett az életem.
Másolok:
12:43 Hajda Sophi:
Szia.
Azonnal jött a válasz:
12:44 Dániel Fodor:
helo
12:44 Hajda Sophi:
Hogy vagy?
12:45 Dániel Fodor:
jól és te?
12:45 Hajda Sophi:
Nem kell kérdezned ha nem érdekel:)
12:46 Dániel Fodor:
komolysn kérdezem
*komolyan
12:47 Hajda Sophi:
Semmi. Most vesztem össze Annával..Gondolom vágod miért.
12:48 Dániel Fodor:
ja láttam. eléggé köcsög dolog volt
12:48 Hajda Sophi:
Megszoktam hogy ilyenek velem az emberek :)
12:49 Dániel Fodor:
ja, na most megyek majd vmelyik nap benézek. helo
12:50 Hajda Sophi:
Oké, szia!:)
És bezártam a Messenger ablakot.
-Lázáár.-sikítottam.
Lázár egyébként pont egy női magazint nézegetett (?) (nagy unalmában, legalábbis gondolom unatkozott) amikor megijesztettem a sikításommal.
-Bakker Sophi! Mi baj?
-Dani..-motyogtam.
-Mi baaj? Mondd már.
-Azt mondta hogy valamelyik nap bejön.-mosolyogtam.
-Na király!-ölelt meg Lázár.
Innentől fogva tartottam Lázárt a legjobb haveromnak. Hihetetlen hogy egy utcáról "felszedett" srácból a legjobb barátom születik. NYÁLAS. De ha belegondolok, ha tumblizott volna mégis, akkor most nem ismerne. És Anna is átcseszett volna a tudtom nélkül.
-Amúgy..Ha a Tumblit nyomkodtad volna, nem is tudnám hogy Anna átbasz.-osztottam meg vele a gondolataimat.
-Miért?
-Mert mikor a Mekinél odajöttél hozzám, mondtad h Tumblizni akartál csak megláttál. Ha meg Tumblizol, kellemes csalódásban halok meg, hogy Anna a legjobb barátnőm.
-Igaz.-mosolygott.
-Amúgy, túl léptél már..khm..Annán?
-Nem.Lázár ez olyan dolog amin soha nem fogok tudni túl lépni. Ugyan is már több 10 éve a barátnőm volt.
-Nekem 18 év alatt csak egy igazi haverom volt..
-Mikor?
-Oviban.-röhögött.
-Auch.De én itt leszek..-és egyszerre mondtuk hogy "nyálas".
-Na de megyek. Gondolkozz nyugodtan,és ha valami kell hívj.
-Oké.És..köszi.Mindent.De tényleg.
-Semmi.-mosolygott.
Délután nagy részé anyu szobájában töltöttem, kibeszéltünk magunkból mindent, aztán este pedig Zitával.Aki egyébként a veszekedés alatt a barátnőjénél volt. Hát így telt a vasárnapom. Szarul/rosszul. Igazából nem tudom eldönteni.