2014.szeptember.11.

Csütörtök. Ma egész fura napom volt. Vázolom.

Reggel Kitti hozott be, mivel mentek Zétivel Paksra,Kitti szüleihez.(és ugye logikus hogy Zéti nem maradhat egyedül, így ment ő is.)

Első órám angol volt. Nagyon élveztem. Azután jött egy fizika. Igazából nem emlékszem az órából egy szóra sem, mivel átaludtam. Egész éjszaka anyám bűnöző lovagján kattogott az agyam. Szóval aludtam,és álmodtam:

-------------------------------------álom-------------------------------------------------

Éppen Kati néni magyarázott valamit fizikán mikor valaki megdobott egy papír fecnivel,amin ez állt: "Sophi,szünetbe gyere a büfé elé. Kapucniba leszek."

Körül néztem az osztályomban, de mindenki írt, és senkin nem volt kapucnis pulcsi. 

Óra végén kicsit megilletődve mentem le a büféhez vezető lépcsőn, amikor megláttam a kapucnis embert. Leértem hozzá, és köszöntem. 

-Szia. Mit szeretnél? Láttam a fecnit. Te vagy az?

-Igen én.-válaszolt egy ismerős hang.

-Mit szeretnél és ki vagy?

-Szeretném hogy visszakapd,hogy miattad kerültem börtönbe.-mondta.

Itt már tudtam hogy ki az. Anyám lovagja. Levette a kapucnit és rám mosolygot. Dejavum volt. Hirtelen lekapcsoltak a lámpák. Minden elhalkult..Aztán Xénia sikítását hallottam. Majd az Igazgató rákiabált hogy nyugodjon le, elment az áram. Éreztem magam mellett a férfit. Hallottam ahogy szuszog. 

-Félsz kislány?-suttogott.

-Nem. Még nem. 

-És mi lenne ha....?

Felkapcsoltak a lámpák, de ezúttal csak én és a férfi voltunk az épületben. 

-Na félsz már?

-Nem. Ne haragudj.

-Oké.. 

Ismét sötét lett. Megfogta a kezem,és elkezdett vezetni. Ekkor olyan történt amiből rá lehet jönni,hogy ez csupán csak egy álom. 

Megjelent apu. A férfi nem látta csak én. Sőt,szerintem nem is hallotta. Apu elkezdett hozzám beszélni.

-Kicsim. Ne félj. A tornaterembe visz. Nem lesz semmi rossz. 

Bólintottam egyet. Azt hiszem a való életben kicsit jobban megijedtem volna aputól,de így tök természetes volt.

-Mindjárt oda értek. Csak egy pár darab kutya lesz bent, akik max megharapják. Téged nem. Védő burokban vagy. (kicsit sokat nézek mesét asszem')

Apu eltűnt. A férfi kinyitott egy ajtót és bevezetett. Valóban minden tele volt kutyákkal, és csak őt bántották a kutyák. Engem nem.

Elkezdtem futni vissza felé, a kijárat felé vettem az irányt. Megláttam aput ismét. Oda akartam futni hozzá, de a lábam legyökerezett. Apa egyre messzebb lett. Én pedig összeestem.

----------------------------------álomvége-------------------------------------------------

Azt hittem ennek az álomnak semmi jelentősége..

Arra keltem hogy az Igazgató ordítja a nevem.

-Hajda Sophia!!!!

-I-igen?

-Miért aludta végig az egész fizika óráját?

-Ne haragudjon, egész éjszaka nem aludtam.-sóhajtottam.

-Ezt még egy intővel megússza!

Király. Életem első intője. Benyúltam a táskába a matek cuccomért, és kiesett egy kis papír a füzetemből. Először nem is esett le az egész aztán eléggé beszartam.

"A büfénél várlak. Fekete pulcsi."

Mivel nincs senkim, aki lejöhetne velem amolyan megvédés szempontból, így egyedül indultam el. A büfénél nem láttam senkit akin fekete pulóver volt, így vártam.

Olyan öt perc várakozás után, kicsapódott a bejárati ajtó és egy fekete pulóveres nő(!!) jött a büféhez. Mikor már negyedjére nézte az óráját, oda léptem hozzá.

-Szia.. Sophi vagyok.

-Na végre!

-Mit szertne? És ki maga?

-Édesanyád küldött.

-Miért?

-Elkellett vinni külföldre egy másik kórházba.

-És ezt ő miért nem tudta közölni?-hüledeztem.

-Nincs magánál.

.Hova vitték?

-USA.

-De jó.. 

És elszaladtam. El kellett szaladnom. Felhívtam Lázárt.

-Lá-h-áz-ár!-kapkodtam a levegőt.

-Sophi! Mi a baj?

-Anyámat elvitték az USÁba...

-Mi? Minek? 

-Va-h-alami ba-h-aja van.

-Uh. Elkéreckedek.. Átmegyek oda. 

-De-h-ogy jössz!

-De. Na sietek szia.

Mi előtt mondhattam volna valamit már bontotta a kapcsolatot. Szuper. Ez a dankóros kikéri magát és átjön ide.

Éppen tartott a matekóra,amikor kopogtattak az ajtón. 

-Tessék!

-Jó napot! Hajda Sophiát szeretném elkérni. Az anyukája szólt.

Ez hülye.

-Ki maga? 

-A bátyja. Da..Hajda Lázár. 

-Sophia, édesanyád nem kórházban van?

-De igen. Csak a kis öcsénk Zéti.....

-Jó menj!-vágott a mondandómba.

Igazi iskolakerülő lettem asszem'. Össze cuccoltam és kijöttem az osztályból.

-Te hülye!-röhögtem el magam.

-Miért?-mosolygott.

-Az osztálytársaim tudják hogy nem vagy a tesóm!

-Már hiába.

-Minek kértél ki?

-Beülünk a mekibe. 

-Miért?

-Beszélgetünk egy jót.

-Öhm,oké.

Beültünk a mekibe enni,beszélni meg minden. Aztán Lázár haza kísért.

-Na megyek. Ha kell valami hívj.

-Oké.Szia!És köszi a lógást.-röhögtem.-Jó volt.

-Én is élveztem! Heló!

Bementem a lakásba, és bekapcsoltam a tv-t. Elkezdett csörögni a telefon.

-Sophikám,te vagy az?

-Kitti?

-Igen,igen! Jaj drágám. Nem tudunk haza menni Zétivel.

-Mi..Mi?

-Baleset volt a autópályán,és lezárták a hazavezető utat.

-Nagyszerű.

-Ne haragudj! Vigyázz magadra! Puszi!

Mivel nem akartam egyedül eltölteni egy éjszakát, a betörősdi után így ráírtam Lázárra.

15:23 Hajda Sophia:

Zéti nem jön haza.

15:25 Datos Lázár:

Mert?

15:26 Hajda Sophia:

Lezárták az autópályát..

15:27 Datos Lázár:

Az biztos hogy nem fogsz otthon aludni.

15:27 Hajda Sophia:

Igen, eddig eljutottam..

15:28 Datos Lázár:

Ha nem zavar hogy velem kell aludnod,szívesen látlak.:)

15:29 Hajda Sophia:

És Gitta? 

15:29 Datos Lázár:

Akkor a kanapén alszol..xD

15:30 Hajda Sophia:

Ágyazz, indulok. 

15:30 Datos Lázár:

Oké.:D

Na úgy tűnik ma este Lázárnál lakok. Hú mi lesz ebből.

Nyolcra oda értem Lázárékhoz. Az anyukáját nem zavartam,az apja nem hitte el hogy haverok vagyunk,a nővére pedig..nem is érdekelte hogy ott vagyok.

-Tuti nem zavarok?

-Nem..Mindig ilyenek.Még nem is ismernek téged.

-Ne is akarjanak.-motyogtam.

-Ma este nem lesz depi!

-De igen.-mosolyogtam.

-Azt próbáld meg.-lökött oldalba.

-Mert?

-Ebben a házban nincs depi. 

-Jó..Talán egy éjszakáig kibírom..

-Nincs párnába folytott bőgés,mert nem kapsz párnát.

-Ilyen szigorúak a szabályok?

-Bizony!

Lázár leszaladt mert csengettek,aztán egy doboz pizzával érkezett meg.

-Fogyózom.

-Ki mondta hogy neked rendeltem?-röhögött.

-Naaa.Azért megkóstolom.

-Akkor mit izélsz hogy fogyózol?

Végülis én megettem négy szeletet,Lázár meg csak hármat.(annyit bírt)

-Na egy pillanat, skypeolok Gittával.

-Oké. Addig fürdök.

Láttam hogy Lázár már hívja Gittát,így kiléptem a szobából.Aztán bevillant hogy full nemtudom hol van a fürdő,és nem akarok rárontani senkire..Így vissza mentem Lázárhoz..

-Lázár.-suttogtam mikor mögé értem.

-Hm?

-Hol a fürdő?

-Sophi?-lepődött meg Gitta.

-Bazdmeg.-mondtam alig hallhatóan.

-Sz-ia..

-Hát te?

-Csak keresem a fürdőt..

-Minek?

-Fürdeni.

-Harmadik ajtó jobbra.-mondta Lázár.

-Köszi..

Kimentem de még hallottam Gitta hangját ahogyan kérdőre vonja Lázárt. Baromi hibásnak éreztem magam.. És tudtam mint az álmomban, itt is vissza kapok mindent, mint ahogyan a férfit megtámadták a kutyák.

Kijöttem a fürdőből és óvatosan benyitottam Lázár szobájába. Éppen készül fürdeni.

-Gitta?

-Haragszik..

-Ugye nem rád?

-Nem.-mosolygott.-Rád.

-Akkor oké.. 

-Szarkazmus.-sóhajtott.

-Mi? Rád haragszik?

-Ja. Azt hiszi megcsalom.

-Mi a...?

-Tök mindegy. Ha szakít velem se vesztek sokat..Még alig ismerem.

-Örülök hogy így kezeled, de ha miattam szakítotok leugrok a Lánc hídról.

-Idióta.

-Komolyan mondom.

-Sophi,ha szakítunk nem emiatt.

-Miért?

-Már nem ez az első hogy féltékeny.

-Oh..Azt hiszem megyek aludni jó?

-Nyugodtan.

-Jó éjt,és ne haragudj.

-Nem haragszom.-mosolygott.

 

Oldal: Tizenegyedik nap
Sofi naplója. - © 2008 - 2024 - sofinaploja.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat