Sofi naplója.

2014.szeptember.2

Tulajdonképpen a keddet is utálom. 

Reggel 5kor keltem és szintén fekete ruhába elindultam a suliba. Ákos már az ajtóban várt. 

-Sophi, Sophi! 

-Üm. Igen?-igazából nem értettem mit akarhat mikor év végén úgy zártuk le az évet hogy utál. Na mindegy. Lehet elfelejtette. 

-Saci kórházba került. Ma megy az osztály közösen meglátogani. Mivel izé.. Nem nagyon bírod az ilyen "tumultus" dolgokat, vagy mi így meg akartalak kérdezni hogy jössz-e?

Sára egyébként egy tök aranyos lány. Szóval miért ne? Aha. Akkor még miért ne volt. Ja. 

-Persze. Felőlem oké. 

Reggel már Laczfinével a kedves irodalom tanárral kezdtük a napot. Zozi persze hülyült megint, Gabi aludt, Cili meg körmöt festett. Ah. Csak a szokásos. 

-Amúgy Laczfinéni..Minek tanulunk irodalmat infó suliba? -kérdezte Zozi. 

-Amúgy kedves Zoltán, azért mert..mert. 

Szerintem ő maga se tudja mi a szart keres itt. 

-Az igen válasz tanárnő. 

-Zoltán kérlek maradj csöndben. Köszönöm. 

A második óra tesi volt, a többieknek. Mivel nekem rokonom a tesi tanár így a tesi alól akármikor kapok felmentést. Úgyhogy amíg a többiek tesiztek én meglátogattam a McDonaldsot. De ami ott történt… 

Mivel suli idő van így tök hamar megkaptam a kajám és kiültem enni. Olyan öt perc múlva jött egy tök szimpi srác. Sötét barna haj, sötét barna szem, magas, helyes. Egy ideig jött, aztán megállt egy villanyoszlop mellett. És bámult. Szemeztünk egy ideig aztán egyszer csak elindult. Felém. És leült az asztalomhoz. 

-Szia! Ne haragudj, nem baj ha leülök ide?-mosolygott irtó helyesen. 

-Hali! Persze ülj le nyugodtan.-mondtam egy harapás és egy korty kóla közt. 

-Kérsz esetleg?-igazából kicsit reméltem hogy nemet mondd de… 

-Aham. Egy picit.

Adtam neki egy darab krumplit. 

-Tessék.-vigyorogtam, szerintem tök igazságosan ugyanis nem is ismerem és én etessem? Na ne már. 

-Haha. Egyébként Datos Lázár vagyok.-mondta mintha hallaná a gondolataimat. 

-Ja, izé. Én meg Hajda Sophi. Örvendek. Vagy mi. 

-Aztán, melyik suliba jársz? 

-Itt a sarkon az info suliba. Nem nagy cucc, de szeretem. 

-Mi? Én meg a másik oldalon, mármint a szembe sarkon. És hogy hogy itt vagy? 

-Tesim lenne. Csak rokonom a tanár. Úgy hogy. Mekizek ilyenkor. És te mit keresel itt? 

-Két lyukasom lesz egymás után. Ilyenkor vagy tumblizok vagy sétálok. De ma nem Tumbliztam,megláttalak téged és ide jöttem. 

Egy gyenge fuldoklás után sikerült válaszolnom, majd folytattuk a beszélgetést amíííg.. El nem késtem matekról. Úgy hogy a tesim be lett pótolva konkrétan. 

-Csókolom! Elnézést a késésért. Csak izé.. Mindegy. 

Matekon nem nagyon figyeltem, vagy is az anyagra nem mert egy bizonyos fiúra, khm bizonyos Danira figyeltem inkább. De most nem?! Minden normális lány ezt csinálja. Csak ne az én Danimmal. Mert akkor 3.világháború… 

Órák után, a szokásos buszmegállóban, a szokásos időben, a szokásos zenével a fülemben vártam a buszt már fél órája, amikor Anna konkrétan fuldokolva a sírástól szaladt felém. 

-S-o-o-p-h-h-h-h-h-i!-ölelt meg szorosan. 

-Anna! Mi baj van? 

Nagy nehezen csak eltudta mondani hogy baj van és ma este muszály lesz hogy vele maradjak.. Bizonyos fiú, bizonyos bajok. Tipikus. 

-Anna, szólok anyunak hogy nem megyek haza jó? Állj meg itt mellettem. Nee ne sírj megint. Megoldjuk. Annaaa. Ne már. Jajj. 

Közben anyu nem vette fel,  így a bébisintért hívtam. 

-Haló?! Hajda ház. A bébiszitterrel beszél. 

-Szia Kitti. Anyu? 

-Oó! Sophikám! Anyukátok még nem ért haza. 

-Hm.. Oké. Ma nem megyek haza jó? Annánál kell aludnom.. 

-Juuj! Valami kis csajos party? De jó!-kuncogott a vonal végén. 

-Aha. Depizős, tumblizós, síros este. Ja. Igazi party hard. Na majd ha anyu haza ér szólj neki légyszi hogy hívjon. Sziaaa. 

-Szia Sophikám, aztán óvatosan! 

Már Annánál voltunk, és éppen kezdte volna hogy mi történt,  amikor anyu hívott. 

-Anyuu! 

-Szia Sophia! 

-Üm. Kivel beszélek? 

-Én a kórházból hívlak.. Anyukádat behozták a roham mentővel mert valami súlyos baja történt. Kitti a bébiszitter szólt hogy értesítselek. Ne ijedj meg, semmi komoly. 

-Ne ijedjek meg? Jézusom. Melyik kórházban van? 

-Petőfi út. 

-Köszönöm viszhall'.

Asszem' Anna észre vehette hogy baj van mikor hulla sápadtan tettem le a telefont, mert abba hagyta a sírást. Nem mutatta jelét a fájdalmának. Velem foglalkozott. Mit tegyek? Mit? Bassza meg! Az öcsém egy idiótával van, Annának szüksége lenne rám, anyu meg kórházban, ráadásul még Sacihoz se mentem el.  Legszívesebben kiugranék most az ablakon. Nem. Nem menekülhetek a baj elől. Kurva életbe. 

Fél óra sápadtság, és bambulás után kitaláltam hogy bemegyek anyuhoz, aki amúgy ugyanabban a kórházban van mint Saci úgyhogy talán megnézem őt is, és az este hátra lévő részét Annával töltöm. Aha. Akkor még úgy volt. 

Fél kilencre beértünk a kórházba. Anyu baját még nem tudták megállapítani ami eléggé kiakasztott. Sára ő meg.. Kómában van. Tiszta jó. Egyik normális osztálytársam, és nincs magánál. Ahj. Egy óra múlva már megint Annánál voltunk. Anna kiöntötte a szívét. Eh,nyálas. Aztán jött egy váratlan és még most is felkavaró telefonom. 

-Haló?!

-Sophia kisasszony?-egy tök ismerős hang szólt bele. 

-Iiiigen. 

-Azonnal be kell jönnie a kórházba! 

Azzal a mondattl le is tette. 

-Bazdmeg Anna. 

-Mi baj? 

-Sietnem kell a kórházba anyuhoz. Jössz? 

-Persze. 

Olyan kemény 10 perc alatt átértünk a kórházba, ahol az egyik nővér már az ajtóban állt. És feltehetőleg rám várt. 

-Sophia! Anyukád.. Anyukád.. Várandós. 

-Mi a…?

-Igen! Egy kis ideig itt tartjuk, mert problémái vannak. 

-Bemehetnék hozzá?

-Ne! Alszik. Csak ez nem telefon téma volt.. A kis öcsédre vigyáznod kéne. Úgy egy hónapig. 

-Jolvan. Viszlát. 

Asszem' kicsit bunkó voltam, de leszarom! Mi? Anyám terhes? Ki a… tól? Özvegy. Jó. TUMBLITTT. 

Visszaérve Annához, ő bealudt én meg egész éjszaka a Tumblin lógtam. Amikoor egy ismerős arc bekövetett. LÁZÁR! Küldtem neki egy kérdést. Aztán áttértünk facera: 

00:45 Datos Lázár: 

Szia:)

00:46 Hajda Sophi: 

Hali. 

00:46 Datos Lázár: 

Mi baj? Ne mondd hogy semmi, láttam a Tumblid. 

00:47 Hajda Sophi: 

Ah semmi. Jelentéktelennek érzem magam.:) Tipikus. 

00:47 Datos Lázár: 

Akkor ez közös bennünk. Te figyu. Mit szólnál ahhoz, ha egy sráccal csak egyszer kétszer talizol de beléd esik.?

00:48 Hajda Sophi: 

Öhm. Belém nem szoktak esni. 

00:48 Datos Lázár: 

Ahaaaaa. Oké. 

00:49 Hajda Sophi: 

Na megyek aludni. (Tumblira) 

Jóéjt. :))))

00:50 Datos Lázár: 

Jó éjt. Remélem holnap lesz tesid. ;)

00:50 Hajda Sophi: 

:DD

LÁTTA: 00:51

Kettőig Tumbliztam, aztán úgy gondoltam lefekszem, hátha meghalok reggelre az éjszaka folyamán, és már fel sem kelek. Haha. Ha. Ha. Bárcsak. 

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat